For Tel

Bejelentkezés

Reklám

Mobiltelefon

mobiltelefon olyan telefonkészülék, amivel vezetékes kapcsolódás nélkül lehetséges beszéddel, vagy egyéb módon is kommunikálni, ezáltal az hordozható. A működéséhez szükséges egy mikrohullámú kommunikációs hálózat, és maga a „mobil”-nak mondott, hordozható készülék, ami lehetővé teszi a hozzáférést a hálózathoz, amin szöveges-, beszéd- és adatátvitel is lehetséges. A készülék vezeték nélküli működése akkumulátor révén történik, amit bizonyos időközönként a telefont az elektromos hálózatra kötve újra és újra fel kell tölteni egy erre alkalmas eszköz, a mobiltöltő segítségével. Ezt leszámítva semmilyen más vezetékes kapcsolatra nincs szükség a készülék alapvető használatához.

Jellemzői

A mobiltelefonok tulajdonságai nagyon gyorsan fejlődött és fejlődik. Kezdetekben, egy mobiltelefon súlya meghaladta az 1kg, ma már 130 g körül is vannak telefonok. A fejlesztő cégek egymásra licitálva látták el a készülékeket legkülönfélébb funkciókkal. Amíg az egyik gyártó mobilja mutatni tudta az időt a másiké már ébreszteni is tudott, a harmadiké szöveges üzenetet tudott küldeni, és ezek a fejlesztések így mentek / mennek évről évre. Az alap beszédközvetítő funkción kívül a mai mobilok számos egyéb szolgáltatást támogatnak, így például az SMS-t (szöveges üzenet), e-mailinternetMMS (multimédia üzenet, fotók, videók küldése), valamint WAP, fényképezőgép, naptár, napló, stopper, rádió, mp3, videókamera, tévé, DVD, érintőképernyő, stb.

kétezres évek derekán indult hódítóútjára az okostelefonnak is hívott mobilkészülék típus, melynek fő tulajdonsága, hogy sokkal több funkcióra képes, melyek közül a telefonálás csak egy a többiből, ezért nem is feltétlenül lehet pusztán telefonként meghatározni. Jellemzői a számítógépekhez hasonló képességei, melyekkel képes az internethez kapcsolódni, alkalmazásokat letölteni és használni. További gyakori tulajdonság az érintőképernyő megjelenése, ahol a bekapcsológomb kivételével nincs fizikai billentyűzet, minden egyéb funkciót a képernyő virtuális felületén lehet elvégezni. Az „okostelefon” megnevezéssel egy időben a korábbi, alacsonyabb technikai színvonalú készülékekre – jellemzően azokra, amelyek csak a beszédet preferálják – megjelent a „butatelefon” kifejezés is.


Technológia

A legtöbb használatban lévő telefon egy bázisállomásokból álló mobil kommunikációs sejthálózatra kapcsolódik, amely összeköttetésben áll a hagyományos PSTN telefonhálózattal is (a többiek műholdas hálózatra csatlakoznak).

A mobiltelefont meg kell különböztetni a drótnélküli telefonoktól, amelyek általában csak a korlátozott hatósugarú alapállomás környékén működnek, és jellemzően egy-egy lakáson belül használják őket. Technikailag a mobiltelefon kifejezéssel jelöljük a műholdas telefonokat is és az előző generációs MTS telefonokat, amik nem sejthálózaton működtek.

A készülékeket generációkba is sorolhatjuk, a hálózati képességeik alapján osztályozva. A (betárcsázós) WAP oldalakat elérő készülékek első generációsak (1G), a csomagkapcsolt adatátvitelre képesek a 2G-s készülékek (fő jellemzőjük a GPRS és az MMS küldési képesség, ami nem tartozik szigorúan össze, hiszen volt GPRS-képes telefon, monokróm kijelzővel (Siemens C55, M55)).

A megemelt sávszélességet (és csomagkapcsolt átvitelt) alkalmazó készülékek 2,5G-sek. Ezekkel (2G-2,5G) elvileg megoldható, hogy a készülék állandóan csomagkapcsolt üzemmódban legyen, de ez nagyon fogyasztja az akkumulátort. Lényegében ennek amerikai megfelelője a CDMA.

A 3G-s készülékek a MMS-küldés mellett videohívások bonyolítására is képesek. Meglévő másodlagos kamera esetén minket is látnak, de technológia lehetővé teszi, hogy pl. csak a másik felet lássuk. Ezt a lehetőséget a WCDMA (Egy. Államok, Ázsia) illetve az UMTS (Európa) nyújtja.

Az ennél is nagyobb hálózati teljesítményt nyújtó 3.5G-s készülékek HSDPA adatátviteli technológiát használnak.

A negyedik generáció (4G) új szabványa az LTE, amellyel akár száz megabites sebesség is elérhető.


Forrás: Wikipédia